2015. október 14., szerda

Védekezési kötelezettségek 3. rész



„2. § (1) A földhasználó és a termelő köteles védekezni, különösen

c) kukoricamoly ellen legkésőbb minden év április 15-éig a kukorica-, cirok- és kenderszár-maradványok talajba forgatásával vagy más módon történő megsemmisítésével…” 1

A kukoricamoly (Ostrinia nubilalis) hatalmas károkat képes okozni, különösen a konzervipari csemegekukorica csövét károsítva. A nevével ellentétben viszont nem csak a kukoricát károsítja, hiszen egy polifág (sok tápnövényű) kártevőről beszélünk. Csak az USA-ban például több, mint 200 tápnövényét írták le!



A kukoricamoly alapvetően eurázsiai eredetű faj, melyet 1796-ban még két fajként írtak le, ugyanis ennyire különbözik a hím és nőstény kifejlett alakja /Fenti fotón fent a nőstény, alul a hím látható/. Kártevő alakja a hernyója, mely rágásával, ürülék szennyezésével okozza a kártételt. Kedvenc tápnövényével először a 17. században találkozhatott Európában. Felszaporodásához és terjedéséhez pedig a kukorica monokultúrás termesztése segítette hozzá.
Életmódja erősen éghajlatfüggő: hazánkban délen 2, északon 1 nemzedéke van évente, de például Észak-Amerika déli partvidékén 4 nemzedékes fajként tartják számon. A fejlett hernyó telel át a károsított növény szárában. Májusban a telelőhelyen alakul bábbá, majd az imágó május végén, június elején jelennek meg.  A tojást a levél fonákára rakják, a kikelő L1 lárva még a levél fonákán rág, majd berág a szárba. Itt már gyakorlatilag nem lehet utolérni, tehát a védekezés az ez előtti fejlődési alakokra kell, hogy épüljön. A kártétele a rágáson kívül (és annak a közvetlen következményein, pl. zavar a tápanyagszállításban, szemveszteségen kívül) a penészgombák, fuzáriumok (toxintermelő fajok is!) megtelepedésének segítése is, mivel a rágás nyomán ottmaradt szennyezőanyagokon, ürüléken ezek könnyen megtelepednek. 2,3,4


(Fotó forrása: pixabay.com)

A rendelet a kukoricamoly esetében azt is leírja, hogyan kell védekeznünk: „április 15-éig a kukorica-, cirok- és kenderszár-maradványok talajba forgatásával vagy más módon történő megsemmisítésével”, viszont van egy pont, ami felment a védekezés alól: „…forgatás nélküli talajművelés kizárólag akkor végezhető, ha a táblán az előző évi növényállomány kukoricamoly fertőzéstől mentes volt.”
Ezenkívül fontos agrotechnikai védekezés a vetésváltás! Ha van rá módunk ne termesszünk kukoricát monokultúrában és nem csak a kukoricamoly miatt.
Kémiai védekezési lehetőségünk is van rengeteg, jelenleg Magyarországon számos növényvédő szer van engedélyezve kukoricamoly ellen (pl.: Fury 10 EC, Decis, Fendona 10EC, Ampligo, Dipel DF, stb.) 5.


4 Jenser – Mészáros – Sáringer: A szántóföldi és kertészeti növények kártevői
5 Növényvédő szerek, termésnövelő anyagok 2015 I. kötet

Az első részt ITT, a másodikat pedig EZEN a linken olvashatják.
Ha nem akarnak a következő bejegyzésekről sem lemaradni, iratkozzanak fel hírlevelünkre IDE KATTINTVA!

-SHM-

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése