2015. szeptember 20., vasárnap

Védekezési kötelezettségek 1. rész



A 43/2010. (IV.23.) FVM rendelet szól a növényvédelmi tevékenységről, amit érdemes legalább egyszer átolvasni, tanulmányozni annak, aki növénytermesztéssel foglalkozik, permetezni szokott, vagy növényvédő szert árul.
Most a rendeletnek egy kevésbé ismert részével fogunk foglalkozni; a védekezési kötelezettségekkel, vagyis mik azok a kártevők, gyomok és betegségek, amik ellen kötelességünk védekezni. A legtöbben a parlagfű ellenit rögtön tudják és rá is vágják, de más is szerepel a rendeletben.

„2. § (1) A földhasználó és a termelő köteles védekezni, különösen
a) csávázással, illetve talajfertőtlenítéssel azon károsítók ellen, amelyektől a növény a vegetációs időben más módon kielégítően nem védhető meg, vagy amelyek a kelő növényben különösen nagy kárt képesek okozni” 1

Ebben a bejegyzésben a hogyanról fogunk írni, tehát beszéljünk a csávázásról és a talajfertőtlenítésről!
(Azért nem a károsítókról, mert az egy hosszadalmas /akár könyv is lehetne/ téma lenne, hogy egy adott vegetációban mi minden lehet az, ami különösen nagy kárt tud okozni. Annyit azért szögezzünk le, hogy csávázással és/vagy talajfertőtlenítéssel főleg a csírakori betegségek, károsítók és a talajlakó kártevők ellen védekezünk.)

Mindenekelőtt azonban fontos rögtön az elején megjegyezni a bekezdés elején a „földhasználó és a termelő” szavakat! Miért?
Van egy pár olyan zsebszerződés, szóbeli megállapodás, cserebere biznisz (áááá…nem is igaz, tudjuk ;-)), amikor átadásra kerül a földterület használata másnak és a tulajdonos leveszi róla a kezét. Egészen addig, amíg nem kap egy szép szerelmes levelet a hatóságoktól, hogy mulasztott (például parlagfüvet találtak a területén). Ilyen esetben hiába jön a magyarázkodás, mutogatás, ígérgetés, ugyanis a földhasználat ha nincs bejegyezve, az a felelős, akinek a nevén van a terület. Ezt megelőzendő vegyék komolyan a földhasználatok bejelentését, ellenkező esetben saját maguknak kell a bírságot kifizetni, majd behajtani (ha sikerül) a tényleges földhasználón.

Miután ezt tisztáztuk, kezdjük talán azzal, hogy mi a különbség a csávázás és a talajfertőtlenítés között. Legalapvetőbb nyílván, hogy a csávázószerrel a vetőmagot vonjuk be, a talajfertőtlenítőszernek meg a nevében is benne van, hogy közvetlenül a talajba juttatjuk. Ám különbség van hatástartamában is, míg ugyanis a talajfertőtlenítők kizárólag a talajban hatnak és onnan általában gyorsan elpárolognak, addig a csávázószerek nem csak helyileg a magnál hatnak, hanem később is. Képesek megvédeni a csírát is, a kelő növényt, tartamhatásuk miatt.
„A vetőmagcsávázás célzott növényvédelmi eljárás, amely során a növényvédő szerekben (csávázószerekben) lévő hatóanyagokat közvetlenül a célfelületre juttatjuk ki. Csávázással –a hagyományos állománypermetezéshez vagy a talaj sorkezeléséhez képest –nagymértékben csökkenthető a felhasznált növényvédő szer mennyisége, és ezáltal a környezeti terhelés.”2
A csávázás minden esetben indokolt és megtérül. Nem csak a környezetterhelés kisebb, mint az állománykezelés esetén, hanem a költség is.
A vetőmagvak csávázószeres kezelése ma már nem csak gomba és baktérium ellen hat, hanem vannak rovarölő hatású csávázószerek is.
Vannak olyan gabona betegségek, amik ellen csávázáson kívül más megelőzési/védekezési módszer nincs is. Ilyenek például az üszög gombák. A búza kőüszög a csávázás bevezetése előtt a búzafélék egyik legjelentősebb betegsége volt, ma már szinte fel sem bukkan. A vetőmagvak csávázását a sokféle magról és magból fertőző kórokozó miatt szokás és célszerű minimum kétféle fungicid hatóanyaggal végezni, kontakt (felületen ható) és szisztémikus (felszívódó) szerrel is. Az inszekticides (rovarölő) hatású csávázásnak nagy jelentősége van (illetve volt) repcében, napraforgóban a csírakori kártevők elleni védelemben.
Azonban az EU Bizottság 2013.május 24-én elfogadta és közzétette a 485/2013/EU végrehajtási rendeletet, amely 2013. december 1-jét követően megtiltotta a klotianidin, tiametoxam és imidakloprid (neonikotinoid hatóanyag csoportba tartozó) hatóanyagokkal csávázott vetőmagok forgalmazását és felhasználását.3 A hatóanyagcsoport kivonásának a növénytermesztésre és különösen a vetőmagtermesztésre és a vetőmagexportra gyakorolt negatív hatásáról több független tanulmány is készült, de ennek a cikknek nem célja pálcát törni sem a tiltást támogató, sem az azt ellenzők fölött. Annyit azért hozzátennénk, hogy a tiltó rendelet megalapozását egy olyan tanulmányra építette a bizottság, amely több sebből vérzik, sőt nem voltak sem további bizonyító kísérletek, sem tagállami lehetőség az igazolásra. A „fő bűnöst”a Greenpeace jelölte ki, ezen az oldalon többet olvashatnak az érveikről.4 Ha valakit érdekel bővebben is a téma, illetve szívesen meghallgatná mindkét oldal véleményét, ajánljuk figyelmébe ezt a beszélgetést.
6 A jelenleg engedélyezett csávázószerek és hatóanyagaik, illetve hatásspektrumuk:
Csávázószer neve
Hatóanyag
hatásspektrum
Alios
tritikonazol
kukorica csírakori betegségek
Apron XL 350 FS
mefenoxam
napraf. peronoszpóra; spenót, sóska, saláta, fűszernöv. (stb.) csírakori betegségek
Bravo 500
klórtalonil
borsó rozsda, peronoszpóra, csírakori betegségek
Cruiser 70 WS
tiametoxam
cukorrépa talajlakó kártevők, répabarkó, répabolha, levéltetvek; saláta, káposztafélék pattanóbogár lárvái, levéltetvek, tripszek
Force 20 CS
teflutrin
cukorrépa, kukorica talajlakó kártevői
Maxim XL 035 FS (025 FS)
fludioxonil+mefenoxam (ciprokonazol+fludioxonil)
kukorica, cirok csírakori betegségek (árpa csírakori betegségek)
Mesurol 500 FS
metiokarb
kukorica fritlégy, fácánkár
Mycostar
Bravo 500 analóg
Polyversum
Pythium oligandrum
repce, mustár, olajretek, uborka csírakori betegségek
Poncho Beta
klotianidin+béta-ciflutrin
cukorrépa répabarkók, répabolha, talajlakó kártevők
Prestige 290 FS
pencikuron+imidakloprid
burgonya kelési betegségei és talajlakó kártevői ellen (sorkezelésre is!)
Proplant
propamokarb
cukorrépa csírakori betegségek, erdészeti csemetekert talajlakó gombái ellen
Pyristar
klórpirifosz
bab, csillagfürt, lóbab, borsó, szója, spenót talajlakó és fiatalkori kártevők ellen
Royalflo
TMTD
paprika, paradicsom, kabakosok, levélzöldségek (stb.), cukorrépa, olajtök, kukorica, repce csírakori gombabetegségek
Seed Oprid 600 FS
imidakloprid
búza, árpa, rozs, tritikálé, cukorrépa talajlakó kártevők, gabonafutrinka, levéltetvek, répabarkó (stb.) ellen
Sonido 400 FS
tiakloprid
kukorica drótférgek
Tachigaren 70 WP
himexazol
cukorrépa csírakori gombabetegségek
Topp 500
Bravo 500 analóg
Vitavax 2000
karboxin+tiram (TMTD)
gabonafélék+kapások, cirok, csicseriborsó csírakori betegségei ellen
Wakil XL 32,5 WG
mefenoxam+cimoxanil+fludioxonil
borsó csírakori betegségei és korai fuzáriózisa ellen

A talajban élő kártevők/kórokozók ellen végezhetünk talajfertőtlenítést. Az utóbbi időben, amikor a szélsőséges időjárás és a téli fagy, csapadék hiánya a kártevők felszaporodását segíti, még nagyobb jelentősége van a talajfertőtlenítésnek. A talajlakó kártevők minden termesztett növényt veszélyeztetnek, de különösen jelentősek a kertészeti és a kapás kultúrákban, ahol kiemelkedő lehet a cserebogárpajorok és drótférgek károsítása. „Ezért nagyon fontos, hogy minden évben, megelőző jelleggel védekezzünk a kártevővel szemben, ne várjuk meg az idősebb egyedek felszaporodását! A rendszeresen elvégzett talajfertőtlenítés nem csak hatékony, de költségtakarékos megoldást jelent a talajlakó kártevők ellen!” 5 A talajfertőtlenítők nagy előnye, hogy a növénybe nem szívódnak fel.
6 A jelenleg engedélyezett talajfertőtlenítő szerek és hatóanyagaik, illetve hatásspektrumuk:
Talajfertőtlenítő szer neve
Hatóanyag
Hatásspektruma
Basamid G
dazomet
dohány, zöldségfélék, dísznövények, erdészeti, gyógynövények (stb.) általános talajfertőtlenítés (fonálférgek, gombák, rovarok, csírázó gyomok ellen)
Confidor 200 SL
imidakloprid
burgonya, dohány, paprika, paradicsom, uborka talajlakó és fiatalkori kártevők
Contans WG
Coniothyrium minitans
szklerotínia ellen tulajdonképpen minden kultúrában
Cyren EC
klórpirifosz
kukorica, cukorrépa, napraforgó keléskor károsító kártevők ellen
Force 1,5 G; 10 CS
teflutrin
talajlakó kártevők (drótférgek, pajorok) ellen gyakorlatilag minden kultúrában (lsd. engedélyokirat)
Ipam 40
metám-ammónium
dohány, burgonya, zöldségnövények, gyümölcsök általános talajfertőtlenítés
Kentaur 5 G
klórpirifosz
napraf., burgonya, kukorica, paprika, paradicsom, tojásgyümölcs, uborka, cukkini talajlakó kártevők
Monceren G
imidakloprid+pencikuron
burgonya rizoktónia, burg.bogár, levéltetvek, talajlakó kártevők
Nemacur 240 CS
fenamifosz
hajtatott paprika, uborka gubacsfonálféreg ellen
Nemasol 510
metam-nátrium
zöldségek, burgonya, szamóca talajlakó kártevők, talajból fertőző kórokozók és gyomcsírák ellen
Nemathorin 10 G
fosztiazat
paradicsom, paprika, uborka, burgonya fonálférgei ellen
Prestige 290 FS
pencikuron+imidakloprid
burgonya kelési betegségei, talajlakó kártevői és levéltetvek illetve burg.bogár ellen
Previcur Energy
propamokarb+foszetil
saláta, paprika, paradicsom, uborka, dinnye, káposztafélék, dohány beöntözésével peronoszpóra és palántadőlés ellen
Proplant
propamokarb
szabadföldi zöldségfélék palántaágyának fertőtlenítésére
Pyclorex Neo
Cyren analóg
Pyrinex 48 EC
klórpirifosz
kukorica, búza, árpa, tritikálé, rozs, repce, mustár, olajretek, napraforgó, cukorrépa, dohány talajlakó kártevői ellen; meggyben, cseresznyében cserebogár pajor ellen injektálással
Signal 300 ES
cipermetrin
kalászosok talajlakó kártevők, ugarlégy, gabona futrinka
Vydate 10 G (L)
oxamil
sárgarépa, petrezselyem, burgonya (paprika, paradicsom, dinnye, uborka) fonálférgek

6 Növényvédő szerek, termésnövelő anyagok 2015 I. kötet


-SHM_

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése